Balatonalmádi Város Képviselő-testületének 155/2022. (IV.28.) sz. határozatának 1. sz. melléklete:

„Almádi legyen az egészség- és szépségturizmus, a tudományok a sport és a művészetek észak balatoni központja. Legyen közvetítő középváros, ahol jó élni és ahová érdemes ellátogatni.

Meg kívánjuk újítani a jelenlegi turisztikai szolgáltatásokat mind minőségben, mind pedig a szolgáltatások sokféleségében. Szolgáltatásainkat úgy szervezzük át, hogy azok a környezetünk (régió) számára is elérhetőek és értékelhetőek legyenek.

Éppen ezért bátorítjuk, sőt támogatjuk az olyan beruházók, fejlesztők és befektetők terveit, akik az egészségügyi fürdőkultúra valaha volt nyomdokain kívánnak újat alkotni. Esetleg – példaként említve – kozmetikai, vagy ortopéd sebészeti készségekkel kívánnak intézetet létrehozni.

Támogatjuk és bátorítjuk az informatika, robotika, mesterséges intelligencia területén már működő, vagy újonnan alakuló (start-up) vállalkozások almádi letelepedését, egy új balatoni szilícium völgy létrehozását, beleértve egyetemi campus létrehozását is, akár a Pannon Egyetemmel, akár – hálózatba kapcsolódva – fővárosi egyetemmel együttműködve. Ebben a vonatkozásban lehetőséget látunk, illetve keresünk a Mathias Corvinus Collegium Alapítvánnyal (MCC) való együttműködésre is egy újabb tehetséggondozó központ létrehozása formájában.

Az eddig leírtak egyaránt jelentik a helyi gazdaság megerősítését, lehetőséget fiataljaink itt tartására, új munkahelyek megteremtését és egy új, fiatal polgári réteg és igényes vásárlóerő kialakulását.

Természetesen, szükséges a már itt működő vállalkozások számára új lehetőségek, például inkubátorház, bérelhető iroda, vagy műhely terület megteremtése is.

Nem támogatjuk és nem bátorítjuk a telepszerű lakó- és üdülő célú ingatlanfejlesztéseket, minden lehetséges eszközzel megakadályozzuk, hogy zöld területeink ésszerűtlen módon csökkenjenek és azt is, hogy városi tulajdonú jelentős ingatlanok elidegenítésre kerülhessenek. Az extenzív fejlesztéssel szemben tehát, a kompakt, intenzív minőségfejlesztést, egyediséget megteremtő fejlesztést kezdeményezzük és támogatjuk.

Szorgalmazzuk, hogy a 2020. nyarán elkezdett stratégia alkotó folyamat során azonosított 6 akció terület fejlesztési területté történő minősítése megtörténjen. Ugyancsak szorgalmazzuk, hogy – különösen a fejlesztési területeken – a fejleszteni nem képes, vagy nem hajlandó ingatlan tulajdonosokat új adónemek bevezetésével ösztönözzük álláspontjuk megváltoztatására, illetve – adott esetekben – közös kockázatvállalással, üzleti partnerként vegyünk részt a város stratégiájába illő fejlesztési céljaik megvalósításában.

A stratégia alkotás folyamatában azonosított akcióterületek (akupunktúra pontok) a következők:

1. Parti sáv („Nyárország”, vagy „Fürdőváros”)

A budatavai strandtól a káptalanfüredi „kis” strandig terjedő partszakasz nem magántulajdonban lévő része. A legfontosabb feladat a terület minél nagyobb hányadának közösségi megnyitása. Hosszú távon cél a kerítések elbontása, a strandok működési modelljének megváltoztatása. Ugyancsak fontos a terület szerves összekapcsolása Almádi belvárossal a meglévő átkelők fejlesztésével és újak nyitásával. A szolgáltatások körét és színvonalát is fejleszteni kell, ezzel is segítve az idény hosszabbítását. A szabadon elérhető partszakaszt már rövid távon is növelni kell.

2. Almádi belváros

Prioritás a parti sávval való kapcsolat javítása a meglévő aluljáró amfiteátrum-szerű felnyitásával, új átkelési pontok nyitásával, Veszprémből érkező járműforgalom kivezetése a 71 sz. útra, Petőfi S. utca alsó szakaszának a jármű forgalom előli elzárása. Fontos lenne a Baross G. utca déli szakaszának a járműforgalom előli elzárása (sétáló utca kialakítása). Ugyancsak fontos a shopmix ésszerűsítése a Baross G. utca-Petőfi S. utca utca-József A. utca által bezárt területen. A Baross G. utca, Petőfi S. utca, Jókai utca által bezárt területen új épület(tömb) létrehozása is támogatható, amely illeszkedik a volt Tulipán Szálló és a vasútállomás architektúrájához, helyet adhat egy színház/mozi teremnek, míg a földszintjén üzletek, vendéglátók, szolgáltatók kaphatnának helyet. A terület keleti oldalán a zöld az úr, a Széchenyi sétány új hangsúlyt és régi jelentőséget kell, hogy kapjon.

3. Szabadidő és szórakoztató központ

Ez a terület a volt sportpályát és az ún. négyméteres partszakaszt foglalja magába. A terület a szárazföldön és a víz felől is rendkívüli adottságokkal rendelkezik. A hosszú parti sétatér (Long Beach) csúcspontjává tehető sport szabadidős és szórakoztató funkciók megtelepítésével. A Belvárossal immár összekapcsolódó parti sávval együtt értelmezve Almádi új városközpontja lehet. Korszerű (veszélyes hulladék-kezelés, smart funkciók, köztéri vendég-kikötőhelyek) nyilvános, átjárható, városi tulajdonú vitorláskikötő, oktató és képző központ, agóra, prémium szálláshelyek és wellness funkciók is helyet kaphatnak itt a vendéglátó és shopping szolgáltatások mellett.

4. Berény központ

Identikus, megújult épületeivel (Posta, Orvosi rendelő, Berények kútja, Kolostor) új jelentést kapott a faluközpont. Két temploma, a volt jezsuita kolostor és a Magtár karakteres képet mutat a Veszprém felől érkezőnek is. Egy korábbi terv alapján támogatott a Veszprém felől érkező járműforgalom kivezetése egy körforgalmi csomópont segítségével a 71 sz. főútra a patak mellett kialakított nyomvonalon. Ezáltal a Szent Ignác templom és a Magtár közötti tér gyalogosan járható közösségi funkciót kapna. Az új kivezetés mentén üzletek, lakóingatlanok és irodák létesítése lenne támogatható. Az új útvonal teremtene közvetlen kapcsolatot a „szilícium völgy” és az egyetemi campus irányába.

5. Köcsi tó natúr park (Zöld Almádi Ökokapu)

A természet-közeliség almádi jelképe lehet. A vörös homokkő és a fehér mészkő rétegek találkozása, a római út közelsége tematizálható. Korszerű látogató központ, gyalogos és lovas túrák kiinduló pontja, kertmozi és többcélú közösségi tér alakítható ki. A meglévő táborhelyek tulajdonosait fejlesztésre, helyreállításra, vagy a terület értékesítésére célszerű ösztönözni.

6. Lozsánta

Páratlan természeti érték, közel 80 hektár termőföld besorolású természetes (elvadult) mezőgazdasági terület számos – többnyire – magántulajdonos birtokában. Minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozandó a beépítés, különösen telepszerű lakó-, vagy üdülő ingatlanok céljára. Célszerű a tulajdonosokat a törvény (A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény)

szerinti eredeti állapot helyreállítására felszólíttatni, illetve kötelezni. A terület egyes részeinek közcélra való igénybevételét (kisajátítással) kezdeményezheti a város. Bizonyos részek helyt adhatnak tudományos, oktatási és gazdaságfejlesztési célú létesítményeknek, úgy, hogy a zöldterület legfeljebb 3-4%-a lehetne beépíthető.

Veszprém megyében Balatonalmádi rendelkezik a leghosszabb közút hálózattal. Ez jelentős, illetve növekvő terhet ró az önkormányzatra. Szükséges a közlekedés rendjének rendszeres felülvizsgálata, bizonyos területeken forgalom-csillapító intézkedések (sebeség korlátozás, átmenő forgalom tiltása, gyalogos zónák kijelölése, stb.) meghozatala. Ugyancsak elengedhetetlen új parkolóhelyek létesítése, meglévő parkolóhelyek korszerűsítése. Lehetővé kell tenni a József A. utca északi oldalán a járda melletti párhuzamos parkolást azokon a szakaszokon, ahol a forgalmi sáv szélessége ezt megengedi. Újra kell szabályozni a vasút és a tópart közötti terület forgalmi rendjét, szigorúbb de egyszerűbben értelmezhető szabályok kialakításával. A közterületi parkolás ingyenességének további fenntartása súlyos károkat okoz a városnak költségvetési és infrastrukturális szempontból egyaránt.

Elengedhetetlen egy olyan új városképi rendelet megalkotása, amely figyelemmel van Balatonalmádi négy városrészének sajátosságaira és ennek megfelelően szabályozza épületek, közterek, reklámfelületek, cégérek, kerítések és egyéb tereptárgyak támogatott, tűrt és tiltott (3T) megjelenését, élve a 2016. évi LXXIV. Törvényben írt felhatalmazásokkal és figyelembe véve az ugyanott írott kötelezettségeket is.

Ugyancsak elengedhetetlen, sőt az itt leírt stratégia megvalósításának egyetlen járható útja az összes településrendezési eszköznek (HÉSZ, IVS, Arculati Kézikönyv, stb.) olyan módosítása vagy újra-alkotása, amely az elfogadott stratégia elemeit tartalmazza, illetve nem engedi az attól eltérő – horribile dictu – azzal ellenkező döntések meghozatalát.

Jelen írásban megidézett gondolatok rendszerezésénél arra is figyelemmel voltunk, hogy a jövő Almádija gyermekeink, unokáink élettere kell, legyen és ez a felelősség minden, a döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő polgártársunk vállát egyformán terheli. Az előkészítésben résztvevők jószándéktól vezérelve, képességeik legjavát adva egy olyan integráló módszert vezettek be, amely keretei közt a közösségben búvópatakként meg-megjelenő gondolatokat felszínre hozták és azokat rendszerezve alternatív javaslatokat alakítottak ki. Ezeket megvitatva végül egy menedzselésre alkalmas alapot, szerkezetet hoztak létre olyan módon, hogy a köz és a magánforrások egymással összehangolva, egy irányba hassanak, ne szilánkosan, spontán alakítsák a város fejlődését.

Mindeközben tisztelettel adóztak a városépítő elődök emléke előtt és megpróbáltak a lehető legtöbbet meríteni a két háború közötti évtizedek fejlesztési elképzeléseiből.

Balatonalmádi, 2021. május 31.”