1.-2. Másfajta Városirányítás és a Gazdaságfejlesztés megalapozása

A startpozícióba kerülésig a társadalmi tőke megteremtése, ennek érdekében az ötvöződés, a társadalmi harmónia, a kohézió kialakítása, az Almádi öntudat és önbecsülés, valamint – ennek érdekében – az együttműködés kultúrájának létrehozása szükséges.

Ezt az alapot, párbeszédkultúrát a közös cél kitűzése és majdan a megvalósítás egyes részelemeiben lehetséges és kívánatos részvétel rendszerének a kialakításával lehet megteremteni. Ezek kis vagy 0 költséget igénylő, ám jelentős mozgósító erővel és bizalomépítő hatással bíró, egyszerű szervezési lépések, melyek az átmeneti időszakban a regnáló irányítás tevékenységétől függetlenül megvalósíthatóak.

Fölérendelt cél:

1. elérni, hogy ’24 végére legyen
   • erős állítás (az Irányító Hangja!) a jövőképről és
   • körvonalazódjanak ezt megvalósítani képes szövetségek és
   • legyen egy éves menedzsment MUNKATERV (+ költségvetés, intézményi struktúra)
2. elérni, hogy legyen egy (közös) MEGOSZTOTT VIZIÓja a város jövőjének
   • ezzel megteremteni
     • a Vezetés Hitelét, intézményesíteni az együttműködést a közösséggel
     • a Harmóniát, befogadó társadalmi hátteret (belső marketing-kommunikáció)
   • újrapozícionálni Almádit, mint feltörekvő járásközpont, (Kelet-Balaton Kapuja (KBK) mikro-agglomerációs közép, vagy közvetítő-város).

Elennek érdekében elérendő közvetlen célok/létrehozandó céleszközök  

(részben az A’30-ban felvázolt prioritás-sorrenden alapul. Lásd a kifejezett társadalmi igényt ott)

3. Megteremti a KERETEKET, hitelessé tenni a civil ethoszt az irányításban (egyben a sikeres városirányítás és a hatékony közmenedzsment lehetőségét).

• • Befogadó Társadalmi Háttér, azaz a döntés-előkészítés Partnerségi kiterjesztése/bevonás – megosztás-felhatalmazás
    • párbeszéd kultúra meghirdetése, szervezetének létrehozása és intézményesítése
    • Stratégiai Tanács (vagy Magisztrátus), mint egy bizalomépítő tett, entrée -„belépő”, felkérve, „megszólítva” a közösségeket (nem csak a lakókat!), hogy ajánlásokat tegyenek. Ezekből kiválaszthatóak és felkérhetőek a véleményformálók,

Javasoljuk még egy a városban élő, esetleg második otthonként használó kiválóságokból egy „Büszkeségünk Almádi Club vagy Szalon” létrehozását, akik kifelé is kívülről is képviselik (kvázi a város-térség „nagykövetei” (negyedéves vagy éves gyakorisággal – „ritualizáltan” ellátva őket infóval)

• Szakértői háttér/ pool,
• koordináció szintjén Kabinet vagy Programiroda (integráló működési forma – irodák összetartása)
• tematikus munkacsoportok, mint különálló fogaskerekek (lásd Menedzsment Intézményesítés 15.-ik oldal: akcióterületek (Pólusok: Belváros, Berény központ, Vasút-vízpart „Central-park” – Promenád, stb.) és szakterületek, (városmarketing kommunikáció, stb.)
• Hozzáadott érték: az elfogadottságot erősítheti a diákok (tornacipősök) és „seniorok” (ezüst generáció) részére egy „Állampolgári Tudomány” (Citizen Science) jellegű integráció, bevonásuk az értékteremtő folyamatba (projektet gesztorálja Karvalics László, Pannon Egyetem-Kőszeg)

Megfontolásra javasolt:

A napokban elkészítette a Völgyzugoly Kft a városfejlesztési koncepcióját, programját. Célszerű és nagyon gyakorlatias és egyben etikus is lenne, ha ezt a programot nem a jelenlegi Testület, hanem már az új testület fogadná el, hagyná jóvá illetve hirdetné, meg mint a város jövőterve.

Ezért a regnáló Testületnek fel kellene függesztenie a terv további készítését, annak ellenére, hogy észrevételeit és javaslatait mintegy minőségbiztosítási céllal el kellene készíteni. Ez lehet kvázi az ajánlása a régi leköszönő testületnek az Új Testület számára. A tervezés folytatása azt követően történne, hogy az Új Testület átadja az immár frissen legitimált észrevételeket és ezzel definiált tennivalókat.

(Ezen idő alatt a regnáló KT rendezheti a felhasznált anyagokkal kapcsolatos jogokat is, így pl. az A’30 3.-ik fél általi felhasználását, melyre a KT-nak nem volt engedélye, illetve nem rendezte a joghelyzetet a szerzőkkel)

• A jelentős prioritással bíró GAZDASÁGFEJLESZTÉS témához kapcsolódóan előkészíthető:

• egyrészt a piaci-gazdasági szereplőkkel a valódi-hatékony kapcsolattartás
  • a helyi Ipartestületet (nem a Kamara) újra kellene gondolni, élettel megtölteni amint a Turisztikai Egyesületet is (nem Tourinform!) a szállásadókat és szolgáltatókat speciális feladatokkal. (elsősorban marketing és tájékoztatás, információk a városról, programokról, valamint szépítés.
  • Beutaztató- programszervező, guide, tematikus kisirodák generálás- gründolás.
  • „Nyárország” Újság, és látogatói véleménygyűjtés (auditálás) a szezonban (RIGO mintaprogram a Loire mentiek ajánlása szerint, anno ‘93-’94)
  • Barangoló füzet, éttermek infófüzet stb. készítésének javaslata, „kolduló” dokumentum
  • Üzletfejlesztési iroda nyitás előkészítése; tanácsadás, szolgáltatás, információ (BEFS minta)
• másrészt, a város saját vagyonának (ingatlantulajdon és egyéb jogok) gondos gazdaként való kezelésére tematikus nonprofit szervezet(ek)be delegálása:
  • egy Fejlesztő Nonprofit Kft létesítése és feltöltése inkább már a majdani hatásköri keretek között
  • marketingkommunikációs és információs Program-iroda, vagy stúdió a piaci szereplőkkel való együttműködés megszervezésére-animálására, JFK–t felhasználva: Ne azt kérdezzétek mit tett értetek Almádi, mit tettetek-tesztek Ti Almádiért? (Nem a városnak kell az Újságot, és a marketing anyagokat készítenie.)

Mindezekkel meg lehet alapozni az együttműködést a helyi közösségekkel, erősíteni az elkötelezettséget és csatornába terelni, strukturálni a párbeszédet megteremtve a hatékony dialógus kultúra alapjait.

Ez lehetővé teszi, hogy az itt élők alkotó részesei lehessenek mind a döntések előkészítésének, mind pedig részt vállaljanak a megvalósításban, de legalábbis megértsék szerepüket a városfejlesztés-építés folyamatában. 

4.    Arany3szög, avagy KULTURPARK program- Kísérleti-, avagy Pilóta- terv Kelet-Balatoni Önkormányzatok Térségfejlesztési Szövetsége

A szűk, szigetszerű adminisztratív települési kereteken túlra tekintve, egy talán kakukktojásnak látszó feladatcsomaggal olyan perspektívát lehet adni az Új Irányításnak, amely hitelesti az együttműködés valóságát-mikéntjét nem csupán a lokalitás horizontján, hanem abban a kontextusban, amelyben a városnak újra kell definiálnia a szerepét a térségi- társadalmi-gazdasági munkamegosztásban, ami az elmúlt 20-30 évben elmaradt.

Itt szükséges megemlíteni, hogy a helyi, városi intézményesítésen túl nagy jelentőségű és üzenetértékű lenne, ha egyidejűleg megjelenne a városnak a funkcionális (kis) térségi szerepvállalása, nem csak adminisztratív (járásközpont) szerepben, hanem támogató, valódi együttműködést szervező jelleggel, mint ambiciózus középváros, tartalmában közvetítő „okos” város. 

5.  MÁRKÁSÍTÁS, Brandépítés marketingkommunikáció („virtuális város”)

A város lelkének és karakterének, identitásának definiálása szükséges a kommunikáció stílusának és ezzel összhangban a város fizikai környezete stílusának alakításához. A jelenleg érvényes Karakterfüzet nem csak, hogy kevés ehhez, de jellemzően nem foglalkozik a város arculatának, arculati elemeinek meghatározásával, mintha ez nem lenne dolga.

Ugyanakkor a város nem csupán „hardver”, azaz épített, emberalkotta környezet, hanem történetek, mítoszok, mesék, rendezvények, rítusok és a közösséget összetartó érzelmek halmaza, melyek kifejezésre kerülnek azokban a használati eszközökben is, amelyeken keresztül ezt, mint a város Corporate Identity-ét a lakosok és a vezetés is nap, mint nap kommunikálja, mint büszkeségünk, városunk jelképe, jele, arculata.

Az eleddig felülről kapott eszközök egyrészt szakmailag nem képviselik azt a szellemet, amit a város, mint élettér képessége szerint képviselhetne, ugyanakkor a város polgáraitól idegen, nem érzik, hogy közük lenne hozzá, így nem használják ezeket. Nincs jelkép, jel, eszköz, ami egyszerűen kifejezné az együvé-tartozást, a város iránti szeretet, a ragaszkodást és azonosulást.

Bizonytalanok a rituálék, a meghatározó, arculat építő rendezvények, helyek-helyszínek (ráadásul ezek is változnak, szétforgácsolódnak, nehezen azonosíthatóak a várossal, nem egyediek, unikálisak, megismételhetetlenek, illetve egyáltalán nincs olyan, amit mindenki magáénak vallva hirdetheti hovatartozását, a várost, körzetét, vagy éppen a városon belül önmaga pozicionálását.

Számos kezdeményezés volt, ötletek s javaslatok (4 városrész, színek, emblémák, infótáblák, jeles helyek jelzése, tájékoztatási eszközök, kiadványok, stb., ám azok jobbára mind valaki (k) által beejtőernyőzött (esetleg ajánlott) vagy oktrojált arculatok, formák, karakterjegyek voltak, és nem átfogóan rendezték az arculatot, hanem elemeit (utcatáblák, kerítések, városnév felirat, stb.) Nincsenek sem a múlttal (nem volt város) sem a nemzetközi (de akár máshol túlélő hagyományos eszközökkel, formákkal (pl. Horvát, Szerb városemblémák, polgármesteri lánc, etc.) sem a modern kor teremtette új labellekkel, formavilággal összhangban. De legfontosabb, nincs olyan, amit a lakói szeretnének, magukénak éreznének, preferálnának és ezzel ők maguk és a piaci szereplők kommunikálhatnák a várost s térségét.

Mindezek figyelembevételével egy TÁRSADALMI márkásítást javaslunk: az annyit jelent, hogy dialógus technikával felhívást kibocsátva összegyűjteni a város szellemét kifejezni hivatott különféle formai, tartalmi javaslatokat, fényképeket, grafikákat, betűjeleket stb. és esetleg történetmesélést várva, amikből egy erre szervezett szakmai csoport alternatív javaslatokat dolgoz majd ki. Ezekből az alapanyagokból (esetleg mini-pályázat, egy ebéd, vagy könyv, fényképezőgép, bevonás a további alkotó munkába, stb. díjjal)  kiállított s ajánlott arculatokkal a szakcsoport (grafikus, fotós, marketinges, meg csak úgy véleményformálók) kidolgoznak és kiállítanak választásra, véleménynyilvánításra anyagokat, amikre szervezhető arculat-meghatározó mini-konferencia sorozat amely során az ősz, tél idején egy kvázi Önismeret, önkifejező műhelymunkában egy integrációt előmozdító arculatú tervkészlet kerül meghatározásra, legitimálásra.

Attól kezdve, mint ez a rituáléknál kívánatos, minden közösségi rendezvényen ezek kerülnek felhasználásra, illetve marchandising anyagokon s egyéb marketing eszközökön ezek kell, megjelenjenek. Ettől a legitimációs ponttól ezeket az eszközöket úgy kell használni, ahogy azt a marketing guruk mondják: Olyan gyakran, amennyire csak lehet!

Ezzel kapcsolatban tartalmaz egy munkaterv vázlatot a 2. sz Melléklet A korábbi próbálkozások elaludtak, részben a helyi művészek elmaradása okán. Oka összetett, s részben mára változott is.  Ebben szerephez lehet juttatni a piaci szereplőket, akik felhasználói és terjesztői is lehetnek az arculati elemeknek, eszközöknek.

Nagyobb léptékben – akár csupán a későbbiekben – ki lehet dolgozni pl. üzletportálok, kirakatok ajánlott kialakítását éppúgy, mint infrastruktúra elemek (buszmegállók, infótáblák, helymegjelölések /Jó hely!) Történetek, személyek, stb.) karakteres és jól felismerhető, beazonosítható, azaz analóg jeleit is

6.  Gazdává válás, Forrásszervezés- tőkebevonás, és helyek helyzetbe hozása, fejlesztési portfolió 

Amint a pamfletben mondják Kern és ???: EGYEDÜL NEM MEGY! Ez így van, azért mondjuk azt az A’30- stratégiában is, ahol a számos egymással összefüggő, egymásba kapcsolódó részstratégiákat – (akcióterület, szakterület, infra, oktatás, marketing, adó, stb. valamint politikákat, mint a médiapolitika, szociálpolitika, finanszírozás politika, vagy városértékesítés-politika, etc.)-  is össze kell egymással hangolni. (erre javaslat a Kabinet, a hivatal irodáinak, osztályainak integráló szerveződése, esetleg egy városigazgató koordinálása alatt). Így a különféle lehetséges forrás- szegmenseket is koordináltan, mint egy jól működő összeszokott zenekar kell tudni szervezni-irányítani.

Nem fenntartható az a megközelítés, hogy a fejlesztési forrásokat a felülről kilobbyzott források jelentik csupán. Ezekre szükség lehet, de ezek előbb, vagy utóbb ha jól lehet márkásítani, „értékesíteni a potenciált, amit a város egy vízióval s marketing kommunikációval, kiszámítható szabályokkal, első osztályú kiszolgálással, határnapra kész infra- fejlesztésekkel és ezzel összhangban álló adó és kondíciópolitikával biztosítani tud, az addicionális (nem közpénz) piaci -/ tőkeforrások megnőnek. Különösen ilyen vonzó térségben amennyiben a „termék” meghatározása és kiajánlás adekvát a végfelhasználói, azaz majdani tulajdonosi kereslettel, értékekkel.

Így több regiszteren játszva, ezeket megfelelően összehangolva, időben megalapozva jelentős piaci tőke mozgósítható JÓ projektekre.

Ezek persze már ott eldőlnek, hogy lokáció, azaz helyszínválasztás, mit hol kellene építeni, kiajánlani. Ha ráfizetéses, vagy nem márkásító projekteket helyezünk el prémium helyszíneken (focipálya a Lozsánta kapujában a fűzfői öbölre „nézve” majd mellé kis volumenű lakótelepet, akkor elhasználjuk a potenciált, soha vissza nem nyerhető értéket vesztegetve el. Csak mert megspórolunk pár méter, utat kemény infrát (mert a lágy szocinfrát szinte mindig áthárítják a közre) elhasználunk földáron közvetlen elérhető területeket, holott egy lakópark megfelelően pozícionálva ki tudna gazdálkodni építési ingatlanná fejlesztés költségeit, ahogy egy belvárosi épület is parkolót egyébként, sőt háttérfejlesztéseket is. Ehhez kellene áttérni a városfejlesztési megállapodásokhoz Megvalósíthatósági Tanulmányokkal igazolt fejlesztés-előkészítésre.

A közforrások is különbözőek, ezek megszervezése is számos lehet. Erre szükséges létrehozni azt a szakértői csoportot, amelyik a városfejlesztő- tervező teammel (és a marketing-kommunikációt bonyolítókkal) összhangban meghatározott kondíciókkal a fejlesztések forrásait, (egyben szereplőit) is szervezi. Ez lenne a Nonprofit Fejlesztési vagy Programiroda, amelyik szorosan együttműködik a Városigazgatóval, azaz a fejlesztést tervező generálkoordinátorral, illetve annak csapatával. Egyben ezzel a kontrol is biztosítva a néha eltérő érdekek közt.

Ezzel összhangban hoztuk létre a Balatoni Befektetési Fórumot (2023.juni 8) és bírjuk igény szerint az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal ígéretét, hogy készséggel konzultál a fejlesztési tervek kidolgozása során, képviselve a befektetői szempontokat.

Ügyes taktikus egyezkedésekkel, a ma Portfolióval közösen menedzselt BBF még tán Almádiba ármenthető intézmény, így a Balaton Kapujában lenne lehető az egész Balaton térségre Régióra kiterjedően egy üzleti kiállítás, konferencia és vásár, már akár a jövő évtől. Ezt, mint ötletgazda spiritusz rektor felajánlom, amennyiben a városrészt kívánna venni ennek idetelepítésében és egyben működtetésében- üzemeltetésében.

A bizalom megteremtését a vezetés és egyben a jövő iránt – mind a település „földközeli” mind a „magasabb szempontú” regionális vagy országos szinten éppen egy kísérleti (Pilóta) program teremtheti meg.

Ehhez nem szükséges újra nulláról indatani a tervezést, csupán a meglévő alapvetéseket alá kell vetni egy REALISTA JÖVŐKÉP meghatározásának. Ezzel az A’30- próbakoncepcióban és stratégiában durva ecsetvonásokkal felvázolt struktúrát-szövetet olyan szemmel kell erre alkalmas társadalmi párbeszédben áttekintve, kiérlelve, hangolva, aminek eredménye, outputja egy realista, megvalósítható (esetleg több lépésben) célfüggvény. Ehhez rendelkezésre áll a szakértelem, hogy ne lakossági fórumok vesszőfutásán, buktatóin keresztül elhúzódó elmérgesedő viták sorozatán keresztül lehessen eljutni egy fogcsikorgatva létrehozott Megosztott Vízióhoz. Ezért javasoljuk a „féléretten” leszakított A’30 érlelését, kifejlesztését és ehhez az előzőekben felvázolt (ha akarjuk, elitista) Gyártósort, amelyben beérik rövid fél év alatt a REALISTA VÍZIÓ. Nem választani kell a 4 felvázolt jövőkép között, hanem a folyamatot lesz mód meghatározni, aminek során beérik egy új boldogabb, harmonikusabb, prosperáló jövő. 

Összefoglalás- mozgató- működtető elv áttekintése:

Az előzőek lényegében egy „gyártósor” létrehozása kereti között a jövő meghatározása menetközben történik. A létrejövő intézményesülést egyeztető entitások (szakmai, társadalmi és politikai) megteremtik annak keretit és feltételeit, hogy ez ne csupán egyszeri aktussá silányuljon, hanem egy u, egy folyamat legyen annak minden kanyarjával, bukkanójával és kátyúival.

Ez a sine qua non- ja annak, hogy az irányítás sikeres és hatékony legyen, a résztvevők a megvalósítás folyamatában is közreműködő partnerek, támogatók legyenek. S mivel a politikus valutája az újraválasztása, ezzel a partnerségi hálózattal, a létrehozott kezdetben kisebb később combosabb változásokkal, alkalmazkodással a változó környezethez, a források szerves, a lakosság vágyait kielégítő – vizonárius és nem csupáncsak lobbista – megszervezésével a folyamat fenntarthatóvá-tartóssá válik. Ehhez más politikai szintek szereplői, akiknek a valutája szintén a sikeresség, szívesen csatlakoznak, társulnak. Ezért őket is érdemes bevonni a tervezett célok meghatározásába, illetve a tervezett folyamatba.

Így pl. a BBF, illetve a Pilóta Program, valamint a Balaton Charta megszólította már a politika magasabb régióiban lehetőségekkel sáfárkodó aktorokat. De ezek csupán a szakmai szintről érkező szirénhangok mindaddig, amíg nincs gyakorlóterep, ahol a kísérlet megvalósulhat.

Ezért amennyiben a megváltozott kondíciókkal a Város (és ne adj isten vele szervesen együttműködni kész térsége, egy „láthatóan” nagyobb (10 ezer helyett szezonban, 30 térségben együtt 70-80 ezer) gazdasági- és lélek-piac (választók), valamint egyben egy szerves földrajzi és identitás tér, mikro-régió vizionálható akkor a korlátos támogatás is rugalmasabban hozzáférhetővé válik. Vagyis, ezt a „virtuális” lehetőséget, kalandot célszerű lehet felajánlani az, – vagy egy – értő intelligens politikai szereplőnek. Az innovációt lehet neki tálcán kínálni.

Ehhez a kezdeményezett Balatoni Urbanisztikai Műhely, (BUM) olyan lehetőséget tud teremteni, amelyben az „elaggott” TERVCENTRIKUS gondolkodás helyébe egy komplexitás teóriáját megvalósítani kész szakmai háttér biztosított, ezzel sarkalva a térség összes szereplőjét egyfajta Újjászületésre, újjátöltésre.

’Készülj a váratlanra! avagy Felkészül.’:

• Akciótervezés- programozás
• Struktúratervezés

Ezekre az átfogó, beillesztő térbeli feladatokra elő kell készülni. A ma szigetszerűen készített adminisztratív-határos terv éppen a szűk „gondolkodási tere” miatt számos lehetőség mellett elmegy, ilyet elhanyagol, nem innovál, nem javasol, és ezzel potenciált-energiát veszít.

Az akciótervezés dinamikus, a struktúraterv, meg mint hosszú távú szerkezet-meghatározó, szövetet áttekintő megkerülhetetlen lesz egy ilyen fordulópont, esetleg „váltóállítás” közelében. Esetleg a Balaton lesz a Háttérben, és arccal Veszprém, a mai „hinterland” és az újgazdaság felé és ezzel a betelepülő kreatívok felé kell fordulni. Vagy legalábbis fel kell készülni egy ilyen szcenáriummal is a változások dinamikájára. 

Ilyen tervek készítésére kevés szakember, szervezet áll rendelkezésre, pláne ha ez üzleti, finanszírozási szempontokkal együtt kell, készüljön. A Realista Jövőképhez alkalmas és annak kidolgozására a csoport mozgósítani kész a kőszegi iask (Pannon) egyetem korábban már megjelölt docensét Karvalics Lászlót.

Ütemezés:

A fenti vázlat alapján ezt az „emberközpontú” vagy „élő áruval” létrahozandó dialógusalapú folyamat-menedzselés az alapok, szervezeti csoportok megszervezésével kezdődik, megszólításukkal, „beszervezésükkel” és a kommunikációba-dialógusba bevonásukkal. Ez 2-3 hónap alatt ellenszélben is megtörténhet. Azaz reálisan augusztus 20-ával már maga a Műhelymunkák megindulhatnak.

Év végéig az alapvetések egy jól időzített tervismertetéssel összehangoltan (addig abban a Völgyzugollyal a „szerepet” tisztázni szükséges) folyhat, külső szemlélő talán nem észlel törést az eddig folytatott „metrikus”- technokrata tervezés-adatgyűjtés-értékelkés mód és a javasolt lágyabb, rugalmasabb- „áramlóbb” (floating) módszer között.

Almádi Öreghegy 2024.06.19 GP