Legyen egy egységes, karakteres elképzelés Almádi jövőjéről!

 
 Interjú Kajári Gyula önkormányzati képviselővel
 
– Nyár végén indult útjára az A30 Balatonalmádi Városfejlesztési Kezdeményezés, amelybe azóta személyesen és online számos almádi polgár bekapcsolódott. Mi a célja ennek a munkafolyamatnak? 
  
– Többünkben megfogalmazódott a probléma, hogy a városunk folyamatosan nő, de nem fejlődik, nincsenek kijelölt fejlődési irányai. Minden kötelezően előírt rendezési fejlesztési eszközzel rendelkezünk: van Helyi Építési Szabályzat, van Integrált Városfejlesztési Stratégia, vagyonrendelet, arculati kézikönyv, ám ezekben nem nagyon van karakteres, hosszú távú elképzelés, vagy ha van is ilyen – mint pl. az IVS mellékletét képező arculati kézikönyvben –, azt senki nem veszi komolyan. Ebben a dokumentumban kifejezetten “tiltólistán” vannak az olyan jellegű lakóépületek, amelyek az elmúlt években tucatszám emelkedtek városunkban. Persze a mi munkánknak nem az lesz a végeredménye, hogy milyen házakat lehet, milyeneket nem lehet építeni. A munka arról szól, hogy minél szélesebb körben bevonva a város “használóit”, lakóit, határozzunk meg egy jövőképet, milyen várost szeretnénk 10-20 év múlva, milyen funkciók, milyen elrendezésben, milyen elvek alapján legyenek jelen a jelenlegi funkciók mellett, vagy helyett. Legyen egy egységes, karakteres elképzelés, ami a fejlesztésre képes és hajlandó befektetői körök érdeklődését is felkeltheti, hiszen kizárólag állami támogatásból ezt a várost sem lehet nemcsak fejleszteni, de fenntartani, üzemeltetni sem. Szükség van a magántőke részvételére Almádi életében, de ahol nincs jövőkép, onnan a tőke távol tartja magát. 
  
– Személyes képviselői vállalásaként kezdte meg a konzultáció-sorozat megszervezését. Kiket vont be a folyamatba? 
  
– Március közepén kezdtük a személyes egyeztetéseket Czompó Gáborral és Gauder Péterrel. A járványhelyzet azonban közbeszólt, így a csoportos találkozásokat a Pannónia Kulturális Központban csak nyáron tudtuk elindítani. Március-áprilisban hárman állítottunk össze az első meghívotti listát, amely alapján az első alkalommal olyan almádi polgárok hívtunk meg, akikről tudtuk, hogy elkötelezettek a város fejlesztése ügyében. Vannak köztük építészek, vannak, akik már tettek valamit, és szintén vannak, akikről tudjuk, hogy fognak tenni. Minden meghívott saját magát képviseli, senki sem kapott olyan alapon meghívást, hogy valamely egyesület, pláne párt, vagy egyéb szerveződés tagja. Azóta ezt a közös tanulási folyamatot teljesen nyilvánossá tettük. Szerencsére sokan érdeklődnek és szeretnének részt venni a munkában, erre mindenki számára lehetőséget biztosítunk. Az ülésekre minden alkalommal meghívást kap a polgármester úr, a főépítész, a hivatal vezetője, a pénzügyi és számviteli osztály, a településfejlesztési osztály vezetője, valamint a testület tagjai. Az ő részvételük más okból fontos.
  
– Nyilván azért, mert a városarculat és -fejlesztés a városi önkormányzat hatáskörébe tartozik, ebben az ügyben a városvezetés képes döntéseket hozni. Hogyan vesz részt az önkormányzat a munkában? 
  
– Nemcsak meghívást kaptak, hanem több alkalommal el is jöttek az egyeztetésekre a város vezetői, tisztviselői, ami azért is alapvető fontosságú, mert a mi munkánk végeztével kezdődik az övék: a kialakult koncepciót legitim rendelet, vagy rendeletek formájában kell “kőbe vésni” és gondoskodni kell a következetes végrehajtásról. A folyamat végigvitelére, összefogására egy testületi ülésen kaptam felhatalmazást; azóta a képviselőtestület formálisan is rögzítette Balatonalmádi hosszútávú fejlesztési koncepciójának előkészítésével kapcsolatos tanácsnoki feladatomat. 
  
– Milyen problémákat szülhet, ha nem készül el a városarculati koncepció, illetve az átfogó fejlesztési terv, amely meghatározza a város jövőjét? 
  
– Ez is a lehetséges kimenetek között van. Ez az úgynevezett “minden jó, ahogy van” eset, azonban a régió robbanásszerű fejlődése által pillanatok alatt negatív spirálba kerülhetünk, visszafordíthatatlan negatív folyamatok indulhatnak el. A fejlesztésnek látszó projektek egymástól és néha a várostól is függetlenül, ad-hoc terveződnek és kiviteleződnek, vagy a szükség, vagy a pillanatnyi lehetőség hozza őket. Ezzel én nem nagyon tudnék megbarátkozni, már öt évvel ezelőtt, amikor először indultam képviselő jelöltként, akkor is azt írtam a “zászlóra”: Almádi épített környezete legyen méltó páratlan fekvéséhez. 
  
– Milyen eredményeket várnak az elkészülő anyagtól? 
  
– Elsősorban azt, hogy a sok tenni akaró valóban innovatív gondolatokat felvető polgártársunk egyéni, sokszor eltérő irányú, de hasznosítható elképzelését egyirányba rendezi a koncepció. Sántító matematikai hasonlattal élve: a széttartó vektorok energiája egyirányba rendezve összeadódik. Azt remélem, olyan jövőképet sikerül rajzolnunk, ami az itt lakók, az ide látogatók, az itt befektetni szándékozók és a várost működtetők, irányítók számára is elfogadható, sőt kívánatos, vonzó célok mentén, fenntartható módon körvonalazódik. 
  
– Milyen fórumokon kapcsolódhatnak be az almádi polgárok a munkafolyamatba? 
  
– Már csaknem háromszázan követik az Almádi30 nevű Facebook-oldalt, ahol igyekszünk megosztani a munkafolyamat részleteit és az elért eredményeket. Itt is feltüntettük, hogy a javaslat@almadi30.hu email-címre, valamint a Városházán kihelyezett dobozba is várjuk az ötleteket, véleményeket, javaslatokat. Tervezzük, hogy a városlakók egy-egy meghatározott érdeklődésű csoportja számára, úgy mint vendéglátósok, vállalkozók vagy pedagógusok, fórumot rendezünk. Továbbá az írott és elektronikus sajtót is használni fogjuk a megfelelő kommunikáció érdekében. 
  
– Mikor zárul a tervek szerint a vitafolyamat és mikorra készül el az anyag? 
  
– Terveink szerint legkésőbb a novemberi testületi ülésen terjesztenénk elő a hosszútávú koncepciót, amelynek alapján határozatok születhetnek, illetve a továbblépéshez esetleg szükséges pályázatok kiírásra kerülhetnek. 
  
Juhász Rita